Molnár Mária

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." 

Lukács 2:1-14

Otthonunk idei Karácsonyi Ünnepsége "családiasabb" körben zajlott a megszokottnál.

Arra törekedtünk, hogy ne csak tárgyi ajándékokkal halmozzuk el lakóinkat, hanem érezzék, mennyire fontosak nekünk, hogy ők tényleg a gyermekeink. Éppen ezért ezen a Karácsonyon nem őket szerepeltettük, hanem nekik adtuk, ajánlottuk a műsor egy részét, hogy ezúttal csak az ajándékbontás miatt kelljen izgulniuk.

Természetesen az csomagok bontogatását semmi nem pótolhatja, így örömmel figyeltük a csillogó szemeket és a boldog arcokat.

Az alkalmat és egyúttal a tevékeny hétköznapokat is a közös csillagszórózással és együtténekléssel zártuk.

Mindenkinek ÁLDOTT, BÉKÉS Karácsonyi Ünnepeket kívánunk!